Ön itt jár:
Kezdőlap
/ Sajtószoba
Sajtószoba
LETÖLTHETŐ SAJTÓKÖZLEMÉNYEK
Bátai lakossági fórum
Lesz-e hal újra a bátai holtágban?
2011. 07. 06. – Lakossági fórumot tartottak Bátán, a Polgármesteri Hivatalban a Duna-Dráva Nemzeti Park területén zajló tápanyagterhelés-csökkentési beruházás részleteiről a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága és a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezető szakemberei. A megjelentek, valamint a feltett és megválaszolt kérdések száma alapján eredményes volt a rendezvény.
Tart a kivitelezés a Duna-Dráva Nemzeti Park területén, amely munkálatok lehetővé teszik a Duna vízének visszavezetését a gemenci és a béda-karapancsai élőhelyekre, a lápos vidék így megmenekült a kiszáradástól. Mivel a beruházás érinti a környéken lakók életét, a beruházók fontosnak tartották, hogy tájékoztatást adjanak a projektről.
A fórum elején Huszárné Lukács Rozália, Báta polgármestere kiemelte, hogy leginkább azért örül a beruházásnak, mert újra életre kelhet Báta vízi élete. Márk László, a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese ezután tájékoztatta a megjelenteket a projekt részleteiről. Kifejtette, hogy a beruházás eredményeképpen a holtágak az eddiginél több tápanyagot - nitrogént, foszfort - tudnak majd megkötni, ami nemcsak a vizes élőhelyek helyreállításához járul hozzá, hanem csökkenti a Fekete-tengerbe jutó tápanyagmennyiséget is. A beruházás egyik fontos eredménye lesz, hogy a terület vízjárása közelíteni fog a természetes állapotához. Kövesi Sándor, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának osztályvezetője ismertette, hogy öt helyszínen kezdődnek a munkálatok a projekt keretében a Csertai-, a Grébec-, a Káposztás-, a Mohács közelében lévő Mocskos-Duna területén, valamint a Bátai-Holt-Duna egy-egy szakaszán. Most a bátai híd alatti, erősen feliszapolódott szakaszon 950 m hosszban, mintegy 55.000 m3 anyagot kotrása zajlik. Ezen a szakaszon megépítenek egy zsilipet is, aminek segítségével +300 és +470 cm-es bajai vízállások között szabályozni lehet a holtág felsőbb szakaszainak vízszintjét. A kikotort hordalékból vadmentő dombokat építenek, a létrejövő vízjárta terület elsősorban pontyok, aranykárász, compó élőhelye lesz, a sekély parti részeken pedig kétéltű fajok szaporodhatnak el. Így várhatóan fellendül majd a horgászat és az ökoturizmus, ezáltal a környezetvédelmi előnyökön túl a gazdaság fejlődésére is pozitív hatással lehet a beruházás.
A kivitelező képviseletében megjelent Szűcs József ügyvezető többek között beszámolt arról, hogy a munkálatokat a bátai szakaszon várhatóan augusztus második felében fejezik be.
A lakosokat leginkább az őket közvetlenül érintő kérdések érdekelték, hogy mennyi ideig és milyen magas víz lesz a holtágban, lehet-e ezen a szakaszon a jövőben horgászni, illetve milyen lesz a víz minősége.
A világbanki projektről
A Duna-Dráva Nemzeti Park területén megvalósuló beruházások mellett a világbanki projekt az Észak-Pesti Szennyvíztisztító telep modernizációjához is támogatást nyújtott, ahol így lehetővé vált a szennyvíz 3. fokozatú tisztítása, vagyis a nitrogén és a foszfor eltávolítása a szennyezett vízből.
A projekt összköltsége megközelítőleg 32 millió USA dollár, beleértve a Globális Környezetvédelmi Alap (GEF) 12,5 millió dolláros vissza nem térítendő támogatását.
A projekt honlapja: gef.ddkovizig.hu
Kiszáradás szélén álló vizes élőhelyeket mentenek meg a Bátai-Dunánál 2011.06.22.
Világszerte mintaként szolgálhat a magyar projekt
2011. június 22. Pécs – Tart a kivitelezése a Duna-Dráva Nemzeti Park területén annak a világbanki támogatással megvalósuló környezetvédelmi beruházásnak, amelynek célja a Duna és végső soron a Fekete-tenger tápanyagterhelésének csökkentése. A Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság által megrendelt beruházás eredményeként újra életre kelnek a Gemenc és Béda-Karapancsa tájegység vizes élőhelyei is, amelyeket tartós kiszáradás fenyegetett. A beruházást nemzetközi figyelem övezi – sikeres megvalósítása esetén a magyarországi projekt világszerte mintaként szolgálhat hasonló beruházások számára.
A folyószabályozás és a töltésépítés véget vetett a gemenci és béda-karapancsai ártéri gazdálkodásnak. A mellékágak torkolatai elzáródtak, elkezdődött a területek feltöltődése és a korábban gazdag élővilággal rendelkező vizes élőhelyek kiszáradása. Mivel a lezárt mellékágak és az árvízi területek már nem kötik meg a korábbihoz hasonló mértékben a folyóban található tápanyagokat (nitrogént és foszfort), így azok sokkal nagyobb mennyiségben jutnak tovább a Fekete-tenger felé.
A jelenleg zajló beruházás eredményeként a terület vízjárása közelíteni fog a természetes állapothoz. A beavatkozások során egyrészt az erősen feltöltődött holt- és mellékágszakaszok kotrását végzik el, másrészt olyan vízvisszatartást szolgáló műtárgyakat (küszöbök, zsilipek) építenek, melyek segítségével az árvizekkel beérkező víztömeg hosszabb ideig a területen tartható. Mivel az itt található ökoszisztéma képes a vízben lévő tápanyagok megkötésére, a jelenleg közel 3800 tonnára becsült nitrogén visszatartó-képesség akár évi 5500 tonnára is nőhet, és a foszfor esetében is több mint 40 százalékos hatásfok-javulásra számíthatunk.
A négy bevont terület közül a Báta-Holt-Duna az első, ahol megindult a kivitelezés. Itt a bátai híd alatti, erősen feliszapolódott szakaszon 950 m hosszban mintegy 55.000 m3 anyagot kotranak ki, és helyeznek el a meder szélén. A tervezett, de soha meg nem épült vasútvonal hídjának két pillére közé kerül egy zsilip, aminek segítségével +300 és +470 cm bajai vízállások között lehet szabályozni a holtág felsőbb szakaszainak vízszintjét.
A víz tápanyagterhelésének csökkenésén túl a beruházás kedvezően befolyásolja az erdőgazdálkodást és a vadgazdálkodást is. Várhatóan fellendül majd a horgászat és az ökoturizmus – így a projekt a környezetvédelmi előnyökön túl a gazdasági fejlődésre is pozitív hatással lehet.
A világbanki projektről
A Duna-Dráva Nemzeti Park területén megvalósuló beruházások mellett a világbanki projekt az Észak-Pesti Szennyvíztisztító telep modernizációjához is támogatást nyújtott, ahol így lehetővé vált a szennyvíz 3. fokozatú tisztítása, vagyis a nitrogén és a foszfor eltávolítása a szennyezett vízből.
A projekt összköltsége megközelítőleg 32 millió USA dollár, beleértve a Globális Környezetvédelmi Alap (GEF) 12,5 millió dolláros vissza nem térítendő támogatását.
A projekt honlapja: gef.ddkovizig.hu
A Duna vízénél is tisztább a tisztított víz - 2011. 04.29.
Harmadik fokozatba kapcsolt a szennyvíztisztítás
az észak-pesti telepen – Kecsegeivadékokat engedtek az élhető Dunába az öko-iskolás tanulók
Budapest, 2011. április 29. − A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. észak-pesti telepén Tarlós István főpolgármester adta át azt a fővárosi beruházást, amelynek köszönhetően még tisztább víz kerül az élő Dunába. Az 5 milliárd forintos környezetvédelmi fejlesztés kedvező hatással van nemcsak a folyó, hanem a Fekete-tenger élővilágára is. A megtisztuló Dunába öko-iskolás diákok 150 db ivadékot telepítettek egy kiveszőfélben lévő halfajból, a kecsegéből.
Budapesten közel 1,7 millió ember élete épül a Duna vízére. Naponta mintegy 500 ezer m3 szennyvíz keletkezik a fővárosban. Ez évente annyi, mint a Velencei tó vízmennyiségének négyszerese. Ebből közel másfelet a Fővárosi Csatornázási Művek Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepén ártalmatlanítanak. Magyarország második legnagyobb szennyvíz-tisztító telepe hét pesti és egy budai kerületből, valamint az agglomerációból gyűjti össze a szennyvizet.
A hagyományos, vagyis a mechanikai és biológiai tisztítást követően a víz tartalmazhat még olyan, nitrogén- és foszforvegyületeket, amelyek a növények számára tápanyagul szolgálnak és így káros növényi burjánzást, elmocsarasodást okozhatnak. Ezt nevezzük eutrofizációnak. A Fekete-tenger eutrofizációtól való védelme miatt csökkenteni kell a tápanyagterhelést, aminek egyik fontos eszköze a Duna vízgyűjtő területén található szennyvíztisztító telepek nitrogén- és foszforeltávolítási fokozatának kiépítése.
A tavaly elkészült és egy éves próbaüzemét sikerrel záró 5 milliárd forintos beruházásnak köszönhetően az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep – még európai mércével is – a legfejlettebb szennyvíztisztítási technológiával rendelkezik. A Fővárosi Önkormányzat finanszírozásában, a Világbank 1,2 milliárd forintos és a Csatornázási Művek külföldi tulajdonosainak 1 milliárd forintos támogatásával, a GLOBAL ENVIRONMENTAL FACILITY program keretein belül megvalósult fejlesztés célja a szennyvízben található tápanyagok (foszfor és nitrogén) eltávolítása volt.
Az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep medencéinek hasznos térfogata a bővítés befejezése után 94 ezer m3-ről 168 ezer m3-re emelkedett. Az eleveniszapos rendszer átlagosan 4,110 m3/óra, csúcsidőszakban 6,782 m3/óra, az új vonal pedig ezen felül átlagosan 3,475 m3/óra, csúcsban 5,731 m3/óra szennyvizet képes fogadni. Az új rendszer keverőkkel ellátott „denitrifikációs” − nitrogén-eltávolító − medencéket tartalmaz. Innen a víz a keringetett levegőztető medencékbe jut. A foszfor eltávolítása vasklorid adagolásával, kémiai módszerekkel történik.
Az észak-pesti telep fejlesztésének köszönhetően jelentősen javul a Dunába kerülő tisztított víz minősége, mivel a telepről naponta, átlagban 150-160 ezer m3 szennyvíz tápanyagoktól megtisztítva kerül vissza a folyóba.
A 200 ezer m3/nap kapacitású Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep hatalmas, szennyvízből biogázt termelő üzemével már jelenleg is hazánk egyik legnagyobb és legkorszerűbb környezetvédelmi létesítménye. A most elkészült beruházás segítségével pedig, már a legfejlettebb szennyvíztisztítási technológiát is alkalmazza. A hatásfok bizonyítására, az átadást követően, a Szűcs Sándor Általános Iskola haramadik osztályos diákjai 150 kecsegeivadékot engedtek a folyó vizébe a telep közvetlen közelében. A kecsege veszélyeztetett halfaj, a Dunában már csak kevés egyed él. Vándorló halfaj, de ahol jól érzi magát, ott szívesen megmarad. A jelképes haltelepítés ugyan csak egy kis lépés, de a felavatott szennyvíztechnológiai fejlesztés viszont óriási lépésnek számít a Duna korábbi rendkívül gazdag élővilágának újraélesztéséhez.
Észak-Pesten megkezdődött a szennyvíztisztítás „harmadik fokozatának” próbaüzeme
Budapest, 2010. május 26.
A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. észak-pesti telepén május 25-én megkezdődött a szennyvíztisztítás ún. „harmadik fokozatának”, a tápanyag-eltávolításnak az egy éves próbaüzeme.
A teljes sajtóközlemény megtekinthető ill. letölthető PDF formátumban: 
